Első alkalommal került megrendezésre május 25-26-a között az Erdélyi Politikatudományi Konferencia (EPK). A rendezvény a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Politikatudományi Intézetének Magyar Tagozata, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság Politikatudományi Szakbizottsága, a Sapentia EMTE, valamint a Kolozsvári Magyar Politológus-hallagatók Társasága szervezésében jött létre egy hagyományteremtő konferencia reményében.
Megnyitó
Az előadássorozat fő célja a politikatudomány, mint diszciplína megismertetése volt a hallgatósággal, ugyanakkor a politológia szakmabeli „felnőtté válását” is képviselte, hiszen a tudományág már 15 éve belépett a romániai szakmai világba. Az előadások keretén belül szakavatott tanárokkal, kutatókkal és diákokkal ismerkedhettek meg a résztvevők.
A rendezvény első napján került sor az Autonómia vagy Regionalizmus című vitára, amelyben A. Gergely András politológus, antropológus az ELTE oktatója, Csutak István régiófejlesztési szakértő, valamint Bakk Miklós politológus vettek részt. A három kutató a helyi regionális problémákat igyekezett megvitatni elméleti, illetve empirikus adatokra hivatkozva.
Autonómia vagy regionalizmus
A romániai magyar elitek rendszerváltás utáni rekrutációja is fő tematikája volt a konferenciának, ahol erdélyi magyar kutatók, mint Egyed Péter filozófus, Kiss Tamás szociológus, valamint Lőrincz József és Szász A. Zoltán politológusok szemszögéből hallgattuk meg az elmúlt 20 év romániai magyar elitfejlődésének történetét, valamint a témában kialakított elméleteket.
Romániai magyar elitek a rendszerváltás után
Ugyancsak a pénteki nap került sor az erdélyi politikatudomány múltjának megvitatására szánt előadás, amelyben két Magyarországról érkezett-, valamint két erdélyi tanár tartott előadásokat. Enyedi Zsolt a Közép-Európai Egyetem kutatója, Szabó Márton, az ELTE, valamint Salat Levente és Bakk Miklós, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem oktatói beszélgettek a szakma utóbbi két évtizedben történő fejlődéséről magyarországi, valamint erdélyi vonatkozásban.
(Erdélyi) magyar politikatudomány?
Az előadásokat hamarosan a diákszekció követte, ahol hat fiatal mutatta be kutatását. Az előadók között szerepeltek Pécsről érkezett PhD hallgatók, ugyanakkor a Sapientia, valamint a Babeş-Bolyai Egyetem diákjai. A bemutatók végén nem volt hiány érdekes közönségkérdésekből sem, amelyek interaktívvá tették az előadásokat.
A napot a KAP épületében tartott állófogadás, valamint egy a tanárok és diákok közötti, a politikatudományi oktatás jövőjéről szóló tabuk nélküli beszélgetés zárt.
A szombati program első előadása, amely a rendszerváltást történő időszak tematikájában került volna megvitatásra, a konferencia résztvevőinek sajnálatára elmaradt. Ezt kárpótolta azonban az utolsó vita, amelyben a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói Horváth Jenő, Galik Ernő illetve Hunyadi Attila a Babeş-Bolyai Egyetem Európa Tanulmányok tanszékének oktatója beszélt az Európai Unióról, mint a globális folyamatok szorításában létező intézményről. A záróünnepséget követően városnézésre került sor, majd a szervezőség egy kötetlen beszélgetésre invitálta tanárokat és diákokat, amelyben a politikai elemzés, valamint a szakmában történő elhelyezkedés kérdéskörében látták el a fiatalokat tanácsokkal.
Az Európai Unió a globális folyamatok szorításában
A konferenciáról csak jó visszajelzés érkezett, a résztvevők, valamint az előadók részéről egyaránt, hiszen az interaktív viták, valamint a jó hangulat végig meghatározta a két eseménydús napot. A szervezők remélik, hogy továbbadhatják a stafétabotot a következő generációknak és még sok hasonlóan sikeres rendezvényben lesz része az erdélyi magyar politológusoknak.
Kompotblog 